I. SZENT ISTVÁN VÁNDORLÁS (1938)

A Magyar Turista Szövetség 1938-ban ünnepelte Szent István király halálának 900 éves évfordulóját és megalakulásának 25. évét. Ünnepélyes keretek között, minden magyar turista közreműködésével rendezték meg a Szent István-túrát, bejárva azt az Országos Kék-jelzésként ismert útvonalat – 1938. március 20-tól június 6-ig terjedő időben –, mely a mai határaink két, majdnem legtávolabbi pontját az ország legszebb területein keresztül köti össze, útbaejtve azok legérdekesebb látnivalóit is. A Szövetség irányítása mellett a tagegyesületek majd mindegyikének áldozatkész közreműködésével, turisták százainak önzetlen, lelkes és fáradságos munkájával létrehozott és fenntartott, egységes útjelzéshálózat gerincét alkotja ez a kék-sáv jelzés.
A 885 km hosszú útvonalat két részre bontotta a Vörös Tihamér által vezetett előkészítő bizottság. A keleti szakaszra 31, a nyugatira 28 túranapot írtak elő. Dr. Strömpl Gábor és Babós Imre közreműködésével készült a Magyar Térképészeti Intézetben (Az Országos Kék-Jelzés Térképe) a KÉK-JELZÉS színes térképvázlata.
Polgárdy Géza leírása szerint a vándorlás megnyitása 1938. március 20-án történt az írottkői kilátótoronynál, amikoris dr. Zsembery Gyulának, a Szövetség ügyvezető. másodelnökének köszöntő szavait követően dr. Zsitvay Tibor elnök mondotta el ünnepi beszédét. Azután átadta a remekbe faragott vándorbotot az első túravezetőnek, dr. Andráskay Müller Edének, a Magyarországi Kárpát Egyesület helyi elnökének. Így indult el a nagy vándorlás az ország nyugati végén.
A másik ünnepélyes megnyitás egy héttel később, március 27-én volt a keleti határon lévő Tolvaj-hegyen. Itt is a két szövetségi vezető beszélt és adta át a másik vándorbotot dr. Tóth Dezső túravezetőnek.
Az egykori dokumentumok és az idősebb turisták által készített fotók sokat megőriztek ennek a szép és hasznos kezdeményezésnek a hangulatából.
Olvashatunk az indulás pillanatairól, például Kőszegen, ahol zeneszó mellett, lampionos, fáklyás menetben vonult be a turistasereg a városba, hogy onnan másnap hajnalban induljon útnak az Írottkőhöz. Szól a krónika a hét nappal későbbi, hasonló ünnepélyes fogadtatásról Sátoraljaújhelyen, a galyacsurgói emlékmű megkoszorúzásáról, a turisták Hasznos községben történt látogatásáról, a népviseletbe öltözött lányok kedves fogadó csoportjáról, a Bakony és Balaton-felvidék – Rezi, Tátika, Csobánc, Szigliget – kínálta élményekről, valamint a keleti szakaszt bejárók útjáról. Írtak továbbá a természeti látnivalókban igen gazdag és a történelmi múltat felelevenítő vidék jótékony fizikai és szellemi hatásairól és a turistákat gyakran ünnepélyes keretek között fogadó helyi lakosok vendégszeretetéről.
A krónikák feljegyezték azt is, hogy a Szent István turistavándorláson, annak egy-egy hosszabb-rövidebb útszakaszán, 853 szervezett turista vett részt, akikhez több száz szervezetlen kiránduló is csatlakozott.
Egy részük csak a túra egyik – keleti vagy nyugati – szakaszán vett részt, legtöbbjük azonban bejárta a teljes útvonalat. A túra keretén belül külön kirándulást szerveztek Székesfehérvárra, ahol a Szent István év alkalmából – az ásatásokról tartott előadásokkal kísért – ünnepi megemlékezést tartottak az itt megkoronázott államalapítóról.
A két szakasz találkozójára 1938. június 6-án, pünkösd hétfőjén Dobogókőn került sor. Dr. Cholnoky Jenő elnök fogadta a menedékház előtt a két irányból érkezőket. Dr. Zsitvay Tibor védnök-elnök vette át a két vándorbotot. Ezt követte a turistahősök és Téry Ödön emlékművének megkoszorúzása, valamint a báró Eötvös Lóránd menedékház fagerendás falán elhelyezett emléktáblának a leleplezése.
Június 12-én, Esztergomban szövetségi vándorgyűlés keretében történt a Hősök emlékművének megkoszorúzása, majd római katolikus, protestáns és izraelita istentiszteleteken vettek részt a megjelentek. A városháza dísztermében dr. Zsitvay Tibor osztotta ki a Szent István-túra emlékérmet, miután dr. Zsembery Gyula beszámoló előadást tartott a nagysikerű vándorlásról. Ennek keretében hangzott el, hogy a keleti szakaszon 39 egyesület 1662, míg a nyugatin 36 egyesület 1089, összesen tehát 43 egyesület 2751 személynappal szerepelt.
Érdemes megemlíteni, hogy a jelenlegi vasutas tagszervezetek közül egyedül a Törekvés SE tagjai 40 túrán, 164 fővel vettek részt, ebből 24 túrán 122 fő a keleti szakaszt, míg 42 túrán 40 fő a nyugati részt járta végig. Aranyozott emlékjelvényt kapott Szűcs Gábor (MTE) 23 túranappal és Szemerédy István (Törekvés) 18 nappal. Ezüst jelvényt vehetett át a Törekvésből Krasznai Jenő (16), Tar István és Túri András (14), Tatár István, Ferenczi István és felesége (12-12), Kucsay János 11 túranappal. Bronzjelvényt érdemelt ki Kalmár Lajos (6), Bátori Béla, Hidasi Ferenc és Holy Ilona 5-5 túranappal.